A havi mandátumbecslés alapjául szolgáló, a biztos pártválasztók körében készült négy pártpreferencia felmérés nagyjából egyöntetűen a baloldali ellenzék erőinek erősödését, a kormánypárt enyhébb és a Jobbik drasztikusabb gyengülését mutatja májusban. Legnagyobbat az Együtt 2014 növekedett, leginkább pedig a Jobbik szavazótábora csökkent. Az előző hónaphoz képest a legnagyobb változás az, hogy az ellenzéki szavazótáborok egyesülése esetén a Fidesz nem szerezne kétharmadot. Így alakulna egy parlamenti választás most vasárnap.
Párt | Medián | Ipsos | Tárki | Századvég | Átlag |
---|---|---|---|---|---|
Fidesz | 45 | 48 | 48 | 47 | 47 |
MSZP | 23 | 26 | 23 | 25 | 24,25 |
Jobbik | 15 | 14 | 12 | 13 | 13,5 |
LMP | 3 | 2 | 4 | 2 | 2,75 |
DK | 4 | 1 | 3 | 1 | 2,25 |
E2014 | 10 | 7 | 10 | 10 | 9,25 |
A négy közvélemény-kutató intézet májusi pártpreferencia felméréseinek eredményei szerint megrekedt a Fidesz szavazótáborának év eleje óta tartó növekedése, a Jobbik támogatottsága hosszabb stagnálást követően csökkenni kezdett. Az E2014 választói bázisában a Tárki és a Századvég is nagyobb növekedést regisztrált, illetve a Tárki eredményei alapján az MSZP, a DK és az LMP is növelni tudta szavazóinak számát. A medián szintén több pontos növekedést jelez a szocialista párt táborában. Az eredmények alapján átlagosan 56%-os választói részvétellel számolhatunk.
Eredmények az ellenzéki erők önálló indulása mellett
Habár a Fidesz támogatottsága valamelyest csökkent és ezzel párhuzamosan az MSZP erősödött, továbbra is nagyon komoly különbségek vannak a két párt szavazataránya között. Ennek megfelelően a modell alapján az MSZP továbbra sem képes önállóan megszerezni egy egyéni kerületet sem, a Fidesz az egyéni ágról 106 mandátummal gazdagodik – effektíve itt megszerzi a kormánytöbbséghez szükséges mandátumszámot.
Az erőviszonyok változása markánsabban megmutatkozik a listás mandátumok kiosztása során. A Fidesz 41-et, az MSZP 27-et, a Jobbik 15-öt, az E2014 pedig 10-et nyer el a listán kiosztásra kerülő parlamenti helyekből. Az áprilisi kalkulációhoz képest tehát a Fidesz 2, a Jobbik pedig 3 mandátummal kevesebbet szerez, az MSZP 3-al, az E2014 2-vel többet.
Összesen így a Fidesz 147 parlamenti helyet (73,87%), az MSZP 27-et (13,57%), a Jobbik 15-öt (7,54%), az E2014 pedig 10-et (5,03%) szerez meg. Ezzel a Fidesznek bőven kétharmados alkotmányozó többsége van a 199 fős parlamentben.
Eredmények ellenzéki összefogás esetén
(Jelenleg az ellenzéki erők formális együttműködésével kapcsolatban sok kétely felmerülhet az olvasóban. Hogy miért modellezem mégis ezt a lehetőséget arra magyarázatot kaphat, ha elolvassa a modell módszertanának részletes leírását itt.)
Ellenzéki összefogás mellet a Fidesz jelöltjei 81 egyéni kerületben nyernének mandátumot, az Összefogás jelöltjei pedig 25-ben, vagyis az áprilisi mandátumbecsléshez képest a 13-al több kerület billen át a baloldali összefogás javára.
Mint már megírtam, egyrészt az egyéni kerületek a Fidesz számára előnyösen lettek megrajzolva, másrészt pedig az egyéni ágon működő FPTP jellegű többségi szisztéma aránylag érzéketlen a szavazatarányok kisebb változásaira. Itt a „győztes mindent visz” elve érvényesül, vagyis kis szavazatkülönbséggel is nagyot nyerhet az erősebb párt. Az, hogy ennek ellenére a májusi mérések visszafogott változásai is több mint megduplázták a baloldali kerületek számát azt mutatja, hogy ilyen szavazatkülönbségnél kezdi el a kormányoldal elveszíteni a balos „enklávékat”.
A listás mandátumok esetében érdekes módon sokkal kevésbé érzékelhető a változás. A Fidesz 42 listás mandátumot szerez, az Összefogás 36-ot, a Jobbik 15-öt. Itt áprilishoz képest átrendeződés abban érzékelhető, hogy a Jobbik 3-al kevesebb mandátumot szerez, a Fidesz 1-el, az Összefogás pedig 2-vel többet.
Összesen így a Fidesz 123 mandátumot szerez (62,31%), ami már nem kétharmados többség, az Összefogás 61-et (30,15%), a Jobbik pedig 15-öt (7,54%). Tehát áprilishoz képest most egy ellenzéki együttműködés képes a kétharmad blokkolására, még ha a győzelemre nem is.
Arányosság
Önálló indulás esetén, mivel továbbra is minden egyéni kerületet a Fidesz nyer meg, a Gallagher index értéke áprilishoz hasonlóan 21. Ellenzéki összefogás esetén ez 12, mivel ebben az esetben az előző hónaphoz képest sokkal jobban szerepel a baloldal az egyéni kerületekben. Az arányossági mutatók várhatóan akkor lehetnek alacsonyabbak az 1990-2010 közötti indexeknél, ha nagyon kiegyenlített egyéni verseny minimalizálja a többletvoksok számát.
Szavazatok belső struktúrája
Ami furcsának tűnhet, az az, hogy a pártpreferenciák változása ellenére összefogás esetén alig változnak a listás mandátumarányok. Ez érdekes, hiszen pont az arányos ágon kellene nagyobb átrendeződést tapasztalnunk, mint az egyénin, a gyakorlatban azonban az ellenkezője történt. Az ok a győztest premizáló többletszavazatok hatása. Azzal, hogy 13 új kerület átbillen a baloldal javára, az Összefogás elesik az innen származó – nagyszámú - töredékszavazatból (ezek azért billentek át, mert szoros verseny volt, ergo sok töredékszavazatot eredményeztek). Helyette többletszavazatokat kap, azonban a szoros verseny miatt a többletszavazatok száma jóval alacsonyabb, mint a töredékszavazatoké volt. Ezekben a billegő kerületekben a Fidesz eddig sem szerzett túl sok többletvoksot, de vesztesként sok töredékszavazatra lesz jogosult, ami kiegyenlíti a veszteségét. A többletszavazatok nélkül az ellenzéki összefogás és a Fidesz is 38-38 listás mandátumot szerezne.
Konklúzió
Továbbra is nagy a Fidesz fölénye és továbbra is elegendő mandátumot képes szerezni a stabil kormányalakításhoz. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a májusi felmérések eredményének tendenciává kellene alakulnia, és a baloldalon létre kellene jönnie valamilyen együttműködésnek. Az utóbbi jelenleg kevésbé tűnik valószínűnek. A májusi modell két érdekes tapasztalattal szolgált számunkra: Egyrészt nagyon kis szavazatarány változás is megduplázta a baloldali kerületek számát, vagyis ha tovább növekszik az ellenzék aktív tábora, akkor egy bizonyos pontig – amíg el nem fogynak a billegő kerületek – exponenciálisan növekedhet az általuk elnyert egyéni mandátumok száma. Másrészt érdekes dimenziója a győztest premizáló többletszavazatok szisztémájának a területi megoszlás. Ha az egyik politikai erő nagy többséggel nyeri meg a kerületek egyik felét, a másik pedig szűkösen a másik felét, akkor érdekes helyzet állhat elő. Ezt még megbolondíthatjuk egy kicsit az aktivitás területi különbségeivel, amelyek befolyásolják a töredék- és többletvoksok abszolút számát. Erről a mechanizmusról azonban érdemesebb önálló elemzésben foglalkozni. Mindenesetre az eddigi megállapítások még mindig élnek: Még mindig a maga által kialakított választási rendszer által leginkább preferált pozícióban van a Fidesz, hogy ez így is marad-e, az attól függ, a pártpreferenciákban mért májusi változások hosszú távon folytatódnak-e.