Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Voksblog

Verítékezve ébredsz fel az éjszaka közepén, mert nem tudod, hogyan választanak Angolában? Kinevetnek a barátaid, mert nem tudod, mennyire arányos Tuvalu választási rendszere? Itt mindenre választ kapsz.

A Szerzőről

A blog szerzője okleveles választáspolitológus. Különleges erejét a legenda szerint onnan nyerte, hogy gyermekkorában beleesett a szavazóurnába. Írj neki: voksblog@gmail.com

Hirdetés

Közösség

Választási naptár

Időpont egyeztetés

2013.10.29. 05:00 Stumpfpb

Flag_of_Europe.jpegA következő év tavaszán két választársa is sor kerül Magyarországon. A 2014-es országgyűlési választásokkal itt a blogon rendszeresen foglalkozom, de az ugyanebben az évben tartandó európai parlamenti választásokról eddig nem esett szó. A két választás várhatóan vagy nagyon közel esik majd egymáshoz, vagy egy időben lesznek megtartva. Tekintve, hogy több kormánypárti nyilatkozat is utalt már arra, egybe esik-e majd a két voksolás, érdemes átgondolni a kérdés politika jelentőségét, elsősorban a Fidesz-KDNP szemszögéből. Ennek az az oka, hogy formálisan egyik parlamenti pártnak sincs ráhatása a választások időpontjának kitűzésére, informálisan pedig nyilvánvalóan csak a kormányoldal rendelkezik befolyással az ügyben.

Elejtett szavak nyomán

A választások időpontjának kitűzésével kapcsolatban nyár eleje óta folynak a találgatások. Ekkor született többek között Gulyás Gergely nyár végi nyilatkozata, ő volt az első a Fidesz-KDNP oldaláról, aki kijelentette, elképzelhető, hogy 2014-ben egyszerre legyenek megtartva az országgyűlési és az európai parlamenti választások. Később a Fidesz tisztújító kongresszusán Orbán Viktor áprilisi választásokról beszélt, és mivel az EP képviselőket az unióban mindenhol május 22. és 25. között választják meg, ez alapján sokan úgy gondolták, külön lesz megrendezve a két szavazás. Legutoljára pedig Seszták Miklós, a KDNP képviselője az április 6.-i dátumot emlegette. Figyelembe véve a kormányoldali nyilatkozatokat, illetve a köztársasági elnök és a kormánypártok között fennálló informális kapcsolatot, nem kétséges, hogy a Fidesznek van befolyása az időpont meghatározására. Annak pedig, hogy egyszerre, vagy külön lesz megtartva a két választás, igenis van politikai jelentősége. Ez az elemzés a Fidesz szemszögéből világít rá a kérdés jelentőségére, azzal kalkulálva, hogy a kormánykoalíció támogatóinak aránya nem változik tavaszig és a Fidesz-KDNP megnyeri a 2014-es választást. Azért készült így az írás, mert ebben a kérdésben az ellenzéknek nincs befolyása, ezért az ő stratégiájuk a kialakult helyzethez fog igazodni, ez az elemzés viszont az vizsgálja, miért is lesz akkor a választás, amikor.

Így (nem) választunk európai parlamenti képviselőket

Az európai parlamenti választások a választáspolitológiai szakirodalomban úgynevezett „second order” jellegű választások: Mind a politikusok, mind a szavazók kisebb jelentőséget tulajdonítanak az EP választásnak, mint a hazai parlamenti, vagy elnökválasztásoknak. A részvételi hajlandóság ennek megfelelően rendszerint alacsonyabb, mint a hazai képviselők megválasztásakor, illetve – időponttól nem függetlenül - gyakori a kisebb pártok és az ellenzék jobb szereplése, amely általában a protest szavazatoknak köszönhető. Ezeket a tulajdonságokat figyelembe véve, a kormányoldal szemszögéből az együtt és a külön tartásnak is meg vannak az előnyei és a hátrányai.

Zavarjuk le egyben

Ha május 25.-én kerül sor az országgyűlési választásokra – tehát EP-vel egyszerre – az borítékolhatóan magas aktivitást biztosít az EP választásokon. Az részvétel értelemszerűen megegyezne az országgyűlési választások aktivitásával és várhatóan ugyanez lenne a helyzet a szavazatarányokkal is. Az eredmények azonban biztosan nagyon különbözően fognak alakulni. A mellékelt ábra a szeptemberi - a blogon nem publikát - mandátumbecslés eredményeit veti össze egy ugyanazon adatok alapján készült EP mandátumbecsléssel. Az adatok magukért beszélnek.

EP-OGY1310.jpgAz eltérés abból fakad, hogy a hazai választási rendszer meglehetősen aránytalan, a győztest felülreprezentáló többségi ág túlsúlya miatt. Az európai parlamenti választásokat azonban egy meglehetősen arányos rendszerben tartják Magyarországon, így a kisebb párok jobb eredményeket tudnak elérni. Az mindenesetre egyértelmű, hogy a Fidesz lehető legnagyobb arányú győzelmet akkor arathat az EP választásokon, ha azok az országgyűlési választásokkal egy időben kerülnek megrendezésre. Ebben az esetben ugyanis a Fidesz számára sokkal kedvezőbb, belpolitikai témák dominálják a kampányt, emiatt várhatóan sokkal sikeresebben tudja mozgósítani szavazótáborát. Ellenkező esetben – ha a két időpont nem esik egybe - egy hónappal a Fidesz esetleges győzelme után jóval nehezebben lesznek mobilizálhatóak a kormánypárti szavazók és ehhez hozzájárul a párt elmúlt négy évben folytatott euroszekpticizmusba hajló kommunikációja*. Sokkal valószínűbb, hogy egy külön megtartott EP választás sokkal inkább a vesztes oldal szavazóinak fantáziáját indítaná be, akik egyfajta revansot lehetőségét láthatják az egyébként – tévesen - tét nélkülinek tekintett szavazásban. Ebben az esetben tehát magasabb aktivitást, több Fidesz-KDNP-s EP mandátumot, és nem mellesleg az uniós kérdések szokásosnál is intenzívebb marginalizálódására számíthatunk.

*Persze erre ismerünk ellenpéldát is. Lehet aránylag sikeresen kampányolni az EP választásokra azzal az üzenettel például, hogy hazánk érdekeinek védelmét olyan párt látja el a legmegfelelőbben, amely hajlandó szembeszállni az unióval, azt szkeptikusabban közelíti meg. Az ilyen jellegű üzenetek várhatóak is a kampányban, de kérdéses, hogy mennyire lehet ezzel hatékonyan mobilizálni a szavazótábort.

Egy másik vasárnap

Abban az esetben, ha áprilisban kerül sor az országgyűlési választásokra, a május 25-i EP választások a szakirodalom által „mézesheteknek” nevezett időszakra esnek, ami azt jelenti, hogy közel esnek az adott tagállam parlamenti választásaihoz. A mézeshetek alatt tartott EP választások jellemzően a kormányoldalnak kedvezőbbek, ilyenkor ugyanis a hazai választáskora aktivizált szavazótábor még nem kezdett erodálódni, a kormányok népszerűsége még általában magas. A Fidesz előnye azonban ebben az esetben nem okoz olyan nagyarányú győzelmet, mint az országgyűlési választásokon, az arányosabb választási szisztéma miatt. A választói aktivitás így várhatóan alacsonyabb lesz, ez pedig inkább a Fidesz szavazóinak csökkentheti a számát. A mézeshetek periódus miatt a kormányoldali szavazók többségben lehetnek, de a parlamenti választásokhoz képest nagyobb arányú csökkenés tapasztalható, mint az ellenzéki pártok esetében, mivel az eredménnyel elégedetlen szavazók esetében nagyobb a motiváció a részvételre – lásd fentebb az érveket két választás egy időpontban tartása mellett.  

Mégsem mindegy

Az itt felsorolt szempontok alapján úgy tűnhet, az időpont kérdésének nincs nagy jelentősége, hiszen a Fidesz számára mindkét eset kedvező, ameddig a pártpreferencia mérések továbbra is a kormányoldal ilyen mértékű fölényét mutatják. Ez igaz is az európai parlamenti mandátumok vonatkozásában, ha azt vizsgáljuk, hogy a magyar választások időpontja hogyan befolyásolja az EP választások kimenetelét – ezt végeztem el a fentiekben nagyon röviden. Az EP képviselők megválasztásának egyik esetben sincs különösebben jelentős hatása a hazai szavazásra, de a politikai szereplőket vélhetően nem is ez mozgatja igazán. A magyar politikusok nyilvánvalóan az országgyűlési választások eredményét tartják fontosabbnak, a jobb eredmény érdekében pedig gond nélkül mondanak le akár néhány EP képviselői mandátumról is. Adott esetben pedig a magyar parlament összetételében nagyon is meghatározó lehet a választás időpontja. Érdekes megfigyelni, hogy Seszták Miklós április 6-át említette. Ez április első vasárnapja az első olyan nap, amelyikre ki lehet tűzni a szavazást. Bő két hónappal korábbi dátum, mint május 25. és ez lehet a magyarázata annak, hogy ez már a második olyan nyilatkozat, ami arra utal, nem egyszerre lesz megtartva a két választás. A Fidesznek ugyanis a minél korábbi időpont a legelőnyösebb – a legkedvezőbb valószínűleg most vasárnap lenne. A párt magasan vezet a közvélemény-kutatásokban, de a szavazótáborának mérete a 2006-os, vagy a 2002-es szinthez van közel, a bizonytalanok száma pedig igen magas. Semmi biztosíték nincs arra, hogy a Fidesz hosszú ideig tud ilyen kedvező pozícióban maradni. A részvételi hajlandóság emelkedése, a bizonytalan választók aktivizálódása komoly veszélyt jelent a kormányoldali győzelemre nézve. A választások mielőbbi megtartása így minimalizálja annak az esélyét, hogy esetlegesen a bizonytalan szavazók a Fidesz ellenében aktivizálódjanak, akár az ellenfelek sikeres mobilizációja, akár bármilyen előre nem látható esemény, esetleges botrány hatására. Ez állhat Orbán Viktor és Seszták Miklós nyilatkozata mögött is, várhatóan ennek szellemében készül a Fidesz-KDNP áprilisi választásokra.

Egy megjegyzés

Annyit érdemes a fentiekhez hozzá tenni, hogy a két választás egy időpontban való megtartása mellett két tipikus érv van. Az egyik a költséghatékonyság. Sok szót erről nem érdemes ejteni, vitatkozni nehéz azzal, hogy így valóban meg lehet spórolni az államháztartás szempontjából nem éppen jelentős összeget, de ennek gyakorlati haszna kevés van. Ellenben nem sok jót mond el egy demokráciáról, ha az állami költségcsökkentés legjobb módját abban látja, ha a választásokon próbál spórolni. A másik érv, amely nem kevésbé téves, mégis várható a felbukkanása, az az, hogy az európai parlamenti választásokon jellemző alacsony választói részvétel megemelkedne, hiszen az egyébként az EP iránt közömbös, belpolitikailag aktív választók is részt vennének a választáson, ez pedig legitimációs szempontból jótékony lehet. Sajnos azonban a valós legitimitást egyáltalán nem segíti, ha a közömbös szavazók pusztán, mert a hazai politikába bele akarnak szólni, kelletlenül, de részt vesznek az EP képviselők megválasztásában. Ez legfeljebb csinosabb statisztikai mutatókat produkálhat számunkra. Ezt a két érvet azért emeltem ki, mert személy szerint gyakran hallottam őket, számítok rá, hogy a jövőben még elhangozhatnak, és jól mutatják a kontrasztot a két alternatíva (együtt vagy külön tartjuk a két választást) mögött meghúzódó valós érvek és az azokat gyakran elfedő kommunikációs fordulatok között.

Kép forrása: wikimedia commons

Címkék: magyarország európai parlament választás2014 új választási rendszer