Voksblog

Verítékezve ébredsz fel az éjszaka közepén, mert nem tudod, hogyan választanak Angolában? Kinevetnek a barátaid, mert nem tudod, mennyire arányos Tuvalu választási rendszere? Itt mindenre választ kapsz.

A Szerzőről

A blog szerzője okleveles választáspolitológus. Különleges erejét a legenda szerint onnan nyerte, hogy gyermekkorában beleesett a szavazóurnába. Írj neki: voksblog@gmail.com

Közösség

Választási naptár


Időpont egyeztetés

2013.10.29. 05:00 Stumpfpb

Flag_of_Europe.jpegA következő év tavaszán két választársa is sor kerül Magyarországon. A 2014-es országgyűlési választásokkal itt a blogon rendszeresen foglalkozom, de az ugyanebben az évben tartandó európai parlamenti választásokról eddig nem esett szó. A két választás várhatóan vagy nagyon közel esik majd egymáshoz, vagy egy időben lesznek megtartva. Tekintve, hogy több kormánypárti nyilatkozat is utalt már arra, egybe esik-e majd a két voksolás, érdemes átgondolni a kérdés politika jelentőségét, elsősorban a Fidesz-KDNP szemszögéből. Ennek az az oka, hogy formálisan egyik parlamenti pártnak sincs ráhatása a választások időpontjának kitűzésére, informálisan pedig nyilvánvalóan csak a kormányoldal rendelkezik befolyással az ügyben.

Elejtett szavak nyomán

A választások időpontjának kitűzésével kapcsolatban nyár eleje óta folynak a találgatások. Ekkor született többek között Gulyás Gergely nyár végi nyilatkozata, ő volt az első a Fidesz-KDNP oldaláról, aki kijelentette, elképzelhető, hogy 2014-ben egyszerre legyenek megtartva az országgyűlési és az európai parlamenti választások. Később a Fidesz tisztújító kongresszusán Orbán Viktor áprilisi választásokról beszélt, és mivel az EP képviselőket az unióban mindenhol május 22. és 25. között választják meg, ez alapján sokan úgy gondolták, külön lesz megrendezve a két szavazás. Legutoljára pedig Seszták Miklós, a KDNP képviselője az április 6.-i dátumot emlegette. Figyelembe véve a kormányoldali nyilatkozatokat, illetve a köztársasági elnök és a kormánypártok között fennálló informális kapcsolatot, nem kétséges, hogy a Fidesznek van befolyása az időpont meghatározására. Annak pedig, hogy egyszerre, vagy külön lesz megtartva a két választás, igenis van politikai jelentősége. Ez az elemzés a Fidesz szemszögéből világít rá a kérdés jelentőségére, azzal kalkulálva, hogy a kormánykoalíció támogatóinak aránya nem változik tavaszig és a Fidesz-KDNP megnyeri a 2014-es választást. Azért készült így az írás, mert ebben a kérdésben az ellenzéknek nincs befolyása, ezért az ő stratégiájuk a kialakult helyzethez fog igazodni, ez az elemzés viszont az vizsgálja, miért is lesz akkor a választás, amikor.

komment

Címkék: magyarország európai parlament választás2014 új választási rendszer

Mandátumbecslés júniusi mérések alapján

2013.08.05. 00:45 Stumpfpb

Kissé megkésve készült el a júniusi pártpreferencia adatok alapján készített szokásos havi mandátumbecslés. Az elemzéshez felhasználható közvélemény-kutatási eredményeket a szokásos négy cég közül csak három jelentetett meg júniusra vonatkozóan – a Tárki, az Ipsos és a Századvég. Az eredmények csak csekély mértékű eltérést mutatnak a májusban mért preferenciákhoz képest, ezért a mandátumarányok szempontjából sem tapasztalhatóak kirívó különbségek a korábbi elemzésekhez képest, mégis új következtetésekre juthatunk az elemzés során.

A májusi becsléshez képest az eltérést részben az okozhatja, hogy egy kisebb részletében módosult a mandátumbecslő modell módszertana. Az ellenzéki összefogás modellezésekor közös lista esetén figyelembe kell venni a táborok átszavazási hajlandóságát. Ez MSZP – E2014 viszonylatban 80%-os (a Republikon kutatására alapozva) és az összefogás „nem domináns” szereplője szenvedi el a 20%-os csökkenést – ez az elemzés erejéig az E2014 lesz, később készül majd olyan kalkuláció is, ahol az MSZP szavazóinak 20%-a marad otthon.

Pártpreferenciák

PártMediánIpsosTárkiSzázadvégÁtlag
Fidesz - 49 50 49 49,33
MSZP - 27 23 24 24,67
Jobbik - 12 14 13 13,00
LMP - 2 3 3 2,67
DK - 1 2 1 1,33
E2014 - 7 8 8 7.67

Kevés változás következett be a pártpreferenciákban májushoz képest, valamelyest növekedett a kormányoldal tábora, és csökkent az E2014 támogatottsága. Ezek a mozgások azonban a három intézet átlagában csak hibahatáron belüli értékek, gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy a pártpreferenciák stagnálnak. Hasonlóan kis mértékben, 2%-kal változott a várható részvétel, 56%-ról 54%-ra csökkent.

komment

Címkék: magyarország jelöltállítás listaállítás egyéni választókerületek választás2014 új választási rendszer ellenzéki együttműködés választási modell

Ellenzéki választási stratégiák

2013.06.26. 17:26 Stumpfpb

Az ellenzéki összefogás megvalósulásával és annak módjával kapcsolatban jelenleg számos kérdés foglalkoztatja az elemzőket. A közelmúltban több elemzés is készült a témáról, és a médiában is számos szakértő mondta el véleményét. Az ellenzék együttműködését érintő problematika messze túlmutat a választási stratégia kérdésén, de mindképpen annak egyik sarkalatos pontja. Érdemesnek tűnik ezért áttekinteni, milyen alternatívák között választhat az Együtt 2014 és az MSZP, illetve hogy ezeknek az alternatíváknak milyen politikai és választási matematikai következményei vannak.

Erőviszonyok

A lehetséges alternatívák felvázolása és értékelése előtt tekintsük át az aktuális erőviszonyokat (a Tárki, a Medián, az Ipsos és a Századvég méréseinek átlaga):

ppref_TN10-13.jpg

komment

Címkék: magyarország jelöltállítás listaállítás egyéni választókerületek választás2014 új választási rendszer ellenzéki együttműködés választási modell

Mandátumbecslés májusi mérések alapján

2013.06.10. 14:45 Stumpfpb

A havi mandátumbecslés alapjául szolgáló, a biztos pártválasztók körében készült négy pártpreferencia felmérés nagyjából egyöntetűen a baloldali ellenzék erőinek erősödését, a kormánypárt enyhébb és a Jobbik drasztikusabb gyengülését mutatja májusban. Legnagyobbat az Együtt 2014 növekedett, leginkább pedig a Jobbik szavazótábora csökkent. Az előző hónaphoz képest a legnagyobb változás az, hogy az ellenzéki szavazótáborok egyesülése esetén a Fidesz nem szerezne kétharmadot. Így alakulna egy parlamenti választás most vasárnap.

PártMediánIpsosTárkiSzázadvégÁtlag
Fidesz 45 48 48 47 47
MSZP 23 26 23 25 24,25
Jobbik 15 14 12 13 13,5
LMP 3 2 4 2 2,75
DK 4 1 3 1 2,25
E2014 10 7 10 10 9,25

A négy közvélemény-kutató intézet májusi pártpreferencia felméréseinek eredményei szerint megrekedt a Fidesz szavazótáborának év eleje óta tartó növekedése, a Jobbik támogatottsága hosszabb stagnálást követően csökkenni kezdett. Az E2014 választói bázisában a Tárki és a Századvég is nagyobb növekedést regisztrált, illetve a Tárki eredményei alapján az MSZP, a DK és az LMP is növelni tudta szavazóinak számát. A medián szintén több pontos növekedést jelez a szocialista párt táborában. Az eredmények alapján átlagosan 56%-os választói részvétellel számolhatunk.

komment

Címkék: magyarország egyéni választókerületek választás2014 új választási rendszer ellenzéki együttműködés választási modell

Infografikák harca

2013.05.20. 14:36 Stumpfpb

Áprilisban a Szembesítés blog megjelentetett egy infografikát, amely az új választási szabályozás visszaélésgyanús elemeit gyűjtötte össze. Válaszként Dr. Tény készített egy illusztrált cáfolatot, mely szerint a szembesítés állításai tévesek. Igazak az infografikák állításai? Ha igen, miért nem? A Voksblog elmondja.

(Az infografikák elkészítése mellett mindkét oldal részletesen kifejtette érveit, ezek a fenti linkeken elérhetőek, érdemes összevetni őket az alábbi írással)

1. A névjegyzék titkossága

Szembesítés:

Szembesit01.jpg

komment

Címkék: magyarország névjegyzék egyéni választókerületek gerrymandering választás2014 új választási rendszer kampányszabályozás

Mandátumbecslés áprilisi mérések alapján

2013.05.17. 11:00 Stumpfpb

Az áprilisi pártpreferencia felmérések alapján készült mandátumbecslés az előző havi elemzéshez képest meglehetősen eltérő eredményeket kalkulál egy fiktív most vasárnapi választásra. A különbség elsősorban a Fidesz támogatottságának erősödéséből, és az ellenzéki erők további gyengélkedéséből fakad.

Az ellenzéki pártok számára kedvezőtlen pártpreferenciákat mért a négy közvélemény-kutató intézet áprilisban. A kormánypárt mind a négy mérés eredményei szerint növelni tudta támogatói bázisát, miközben az MSZP mindenhol gyengült. Az Együtt 2014 esetében szintén a támogatottság csökkenését regisztrálta a négyből három intézet, a Demokratikus Koalíció is veszített valamelyest egyébként is szűk táborából. Az LMP és a Jobbik gyakorlatilag stagnálnak. A választáson való részvételt átlagosan 50,5%-ra becsülték. A biztos szavazó pártválasztók között a következőképp alakultak a pártpreferenciák:

MediánIpsosTárkiSzázadvég
Fidesz 50 46 51 47 48,5
MSZP 17 26 20 27 22,5
Jobbik 17 14 21 14 16,5
LMP 2 3 3 2 2,5
DK 2 1 0 1 1
E2014 11 8 5 7 7,75
Aktivitás 54 55 49 44 50,5

komment

Címkék: magyarország egyéni választókerületek választás2014 új választási rendszer ellenzéki együttműködés választási modell

Kinek kedveznek az egyéni kerületek?

2013.05.04. 12:46 Stumpfpb

A 106 új országos egyéni választókerület megalkotásának folyamatát számos kritika érte, elsősorban a transzparencia hiánya, és a „gerrymandering” gyanúja miatt. A Voksblogon havonta megjelenő mandátumbecslések során újra meg újra bebizonyosodik az egyéni ág kiemelt fontossága az új választási rendszerben. Ezek az elemzések már eleve abból indulnak ki, hogy az egyéni kerületek elsősorban a jelenlegi kormánykoalíció számára a legelőnyösebbek. A hitelesség kedvéért ezt most számokkal is alá szeretném támasztani.

Az itt következő elemzés azért készült, mert a korábbi bejegyzések megjelenése után néhányan megkérdőjelezték azon kijelentésemet, hogy a Fidesz-KDNP a kerületek kialakítása során saját magának kedvező határokat állapított meg. Ez a kérdés könnyen tisztázható, mindenféle politikai állásfoglalás nélkül, a korábbi évek adatai segítségével. Készített már ezt bizonyító elemzést korábban is, a Political Capital (itt) és a Policy Solutions (itt), illetve a Haza és Haladás (itt), mindhárom elemzésben alapvetően jobboldali tulsúly látszik az egyéni kerületekben.

Módszertan

Ahhoz, hogy ellenőrizzük, a korábbi kerületbeosztáshoz képest kinek kedveznek jobban az új határok, nincs szükség a mandátumbecsléshez hasonló, bonyolult modellszámításokra. Egyszerűen csak az Országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény melléklete alapján át kell csoportosítanunk az egyéni szavazatszámokat az új választókerületekbe. Mivel 2010-ben a Fidesz-KDNP jelöltjei egy híján három kivételével minden kerületben győztek, így ezeknek az eredményeknek a vizsgálata nem vezetne sokra (ezen adatok alapján nyilván az új kerülethatárok között is a kormánykoalíció jelöltjei nyernének szinte mindenhol, ezzel nem lennénk előrébb). Ezért a 2006-os, első fordulós adatokat használjuk a vizsgálatban és pusztán annyit kell feltételeznünk, hogy új EVK határok ide vagy oda, a szavazók ugyanúgy szavaztak volna 2006-ban az új 106 kerületben, mint ahogyan tették azt a régi 176 EVK-ban.

komment

Címkék: magyarország egyéni választókerületek választás2006 gerrymandering választás2014 új választási rendszer

Mandátumbecslés márciusi mérések alapján

2013.04.13. 13:24 Stumpfpb

A friss márciusi pártpreferencia mérések alapján újra elkészült a havi mandátumbecslés. A Fidesz még mindig messze a legerősebb a politikai palettán, a modellszámítás alapján akár esélyes a kétharmadra is. Az ellenzék eredményes szereplése továbbra is nagyobb részt egy esetleges összefogás megvalósulásától függ, amely képes lehet megakadályozni, hogy a kormánypárt újra alkotmányozó többséggel rendelkezzen a parlamentben.

A februári mandátumbecslés meglehetősen pontatlannak bizonyult, elsősorban az MSZP javára torzított az egyéni kerületekben, így az elmúlt egy hónap a modell számítási hibáinak kiküszöbölésével telt. Remélhetőleg jelentősen sikerült növelni a becslés eredményeinek valószerűségét. Mindemellett a modell módszertana nem változott, kizárólag technikai jellegű, számításbeli korrekciók történtek.

A pártok támogatottsága a biztos pártválasztók között a márciusi mérések alapján a következőképp alakult:

 

MEDIÁN

IPSOS

TÁRKI

SZÁZADVÉG

ÁTLAG

FIDESZ

45

45

50

44

46

MSZP

24

27

19

28

24,5

JOBBIK

17

14

16

15

15,5

LMP

2

3

1

3

2,25

DK

2

2

3

1

2

E2014

8

9

11

8

9

A mérésekben a nincs pártja/nem tudja választ adók aránya átlagosan 44% volt, így a becslés 56%-os részvételi arányt feltételezve készült – ennek az eredményekre gyakorolt hatása azonban csekély.

komment

Címkék: magyarország választás2014 új választási rendszer ellenzéki együttműködés választási modell

Mandátumbecslés februári mérések alapján

2013.03.08. 12:49 Stumpfpb

Elkészült a voksblog választási modellje, mely a februárban mért pártpreferenciák alapján kiszámítja, hogyan alakulnánk a most vasárnapi választások. A 2012 végén mért pártpreferenciák azt mutatták, hogy az ellenzéki pártok (a JOBBIK nélkül) támogatottsága együttesen elérte, enyhén meghaladta a FIDESZ-KDNP szavazóinak számát. Ez a helyzet jelenleg már nem áll fenn, a kormánypárt enyhe erősödésbe kezdett 2013 elején, az LMP szakadt és ezzel együtt meggyengült, az MSZP támogatottsága enyhe csökkenést mutat. Mit jelent ez a választási esélyek szempontjából?  A modell módszertanáról itt olvashat.

Ez a modellszámítás pontatlan. Tekintse meg itt a legfrissebb, korrigált mandátumbecslést!

Eredmények az ellenzéki erők önálló indulása mellett

MSZ(S)ON1303.jpg

Önálló indulás esetén a jelenlegi mérések alapján nem jutna be a parlamentbe a Demokratikus Kolaíció (2%) és az LMP (4%). A FIDESZ biztos parlamenti többséggel alakíthatna kormányt, megszerezné a mandátumok 62,81%-át, szám szerint 125-öt. Ez a biztos többség hét mandátumra van az alkotmányozó kétharmadtól. Az MSZP 45 mandátumot, a JOBBIK 19-et, az E2014 10-et nyerne el.

komment

Címkék: magyarország választás2014 új választási rendszer ellenzéki együttműködés választási modell

Intézményi akadály az ellenzéki együttműködés előtt

2013.01.16. 14:54 Stumpfpb

Elképzelhető 2014-ben olyan egyéni választókerület, ahol csak a győztes visz tovább szavazatokat az országos listára? Az új választási törvény alapján ilyen helyzet előfordulhat, ugyanis a jogszabályból kimaradt a közös lista nélküli közös jelöltek töredékszavazatainak beszámítása.

A töredékszavazatok számításának új szabályai

Közös jelöltek minden modern magyar választáson indultak, jellemzően alacsony számban, azonban szerepük a jelenlegi politikai helyzet tükrében erősen felértékelődhet. Ennek alapvető oka az egyéni ág jelentőségének megnövekedése az új választási rendszerben. Az egyéni mandátumok megszerzése a jelenleg megosztott ellenzék számára csak valamilyen összehangolt választási stratégia és együttműködés mellett lehetséges. Egy ilyen együttműködés létrehozása egyébként is komoly kihívást jelent a résztvevő politikai szereplők számára, az új választási törvény pedig szokatlan módon bünteti a közös jelöltek indítását. A 2011. évi CCIII. törvény 15. §-a ugyanis a következőképpen szabályozza a töredékszavazatok számításának módját:

15. § …

(3) Az önálló pártlista töredékszavazatainak a párt önálló egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak.

(4) A közös pártlista töredékszavazatainak a pártlista állításában részt vevő pártok közös - ugyanazon pártok részvételével állított - egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak.

komment

Címkék: magyarország jelöltállítás listaállítás választás2014 új választási rendszer ellenzéki együttműködés