Voksblog

Verítékezve ébredsz fel az éjszaka közepén, mert nem tudod, hogyan választanak Angolában? Kinevetnek a barátaid, mert nem tudod, mennyire arányos Tuvalu választási rendszere? Itt mindenre választ kapsz.

A Szerzőről

A blog szerzője okleveles választáspolitológus. Különleges erejét a legenda szerint onnan nyerte, hogy gyermekkorában beleesett a szavazóurnába. Írj neki: voksblog@gmail.com

Közösség

Választási naptár

Intézményi akadály az ellenzéki együttműködés előtt

2013.01.16. 14:54 Stumpfpb

Elképzelhető 2014-ben olyan egyéni választókerület, ahol csak a győztes visz tovább szavazatokat az országos listára? Az új választási törvény alapján ilyen helyzet előfordulhat, ugyanis a jogszabályból kimaradt a közös lista nélküli közös jelöltek töredékszavazatainak beszámítása.

A töredékszavazatok számításának új szabályai

Közös jelöltek minden modern magyar választáson indultak, jellemzően alacsony számban, azonban szerepük a jelenlegi politikai helyzet tükrében erősen felértékelődhet. Ennek alapvető oka az egyéni ág jelentőségének megnövekedése az új választási rendszerben. Az egyéni mandátumok megszerzése a jelenleg megosztott ellenzék számára csak valamilyen összehangolt választási stratégia és együttműködés mellett lehetséges. Egy ilyen együttműködés létrehozása egyébként is komoly kihívást jelent a résztvevő politikai szereplők számára, az új választási törvény pedig szokatlan módon bünteti a közös jelöltek indítását. A 2011. évi CCIII. törvény 15. §-a ugyanis a következőképpen szabályozza a töredékszavazatok számításának módját:

15. § …

(3) Az önálló pártlista töredékszavazatainak a párt önálló egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak.

(4) A közös pártlista töredékszavazatainak a pártlista állításában részt vevő pártok közös - ugyanazon pártok részvételével állított - egyéni választókerületi jelöltjeinek töredékszavazatai számítanak.

Nem említi tehát a jogszabály azokat a közös jelölteket, amelyek jelölőszervezetei nem állítottak közös országos listát. A szövegből az következik, hogy az ilyen jelöltekre leadott szavazatok nem számítanak sem töredék- sem többletszavazatnak, gyakorlatilag elvesznek. Ez igen furcsa megoldás, hiszen nehezen elképzelhető olyan indoklás, amely igazolja a közös jelöltállítás ilyen jellegű „büntetését”, a közös jelöltre leadott szavazat miért érne kevesebbet a többi voksnál? A szöveg explicit módon nem zárja ki a közös lista nélküli közös jelöltek után járó töredékszavazatok beszámítását, ezért akár az is elképzelhető, hogy a helyzet véletlenül maradt szabályozatlanul. Mindenesetre a törvény szerint az ilyen jelöltek után a nem jár sem töredék-, sem többletszavazat. Ez pedig nemcsak indokolatlan, de szakít is a korábbi szabályozással.

Korábbi szabályozás

Korábban az 1989. évi XXXIV. törvény 9. § (3) pontja szabályozta a közös jelöltek töredékszavazatait:

9. §

(3) A közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által - országosan egységesen - előzetesen meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetőleg a közös listát állító pártok (2) bekezdés szerinti országos listáira. A pártok eltérő rendelkezése hiányában a töredékszavazatok felkerülnek:

a) arra a közös országos listára, amelyet a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok indítottak,

b) arra a kapcsolt országos listára, amely kapcsolásban a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok közös országos listája részt vesz.

Ez alapján tehát a jelölő pártok előre rendelkezhettek arról, milyen arányban osztoznak majd listáik a töredékszavazatokon. 1998 és 2010 között közös listát és közös jelölteket csak a Fidesz állított először 2002-ben az MDF-el, majd 2006-ban és 2010-ben a KDNP-vel (1998-ban bár 78 közös jelöltjük volt, a Fidesz és az MDF önálló országos listát állított, emiatt kiugróan magas az érték a grafikonon).

KLNKJSZ.jpg

Eddig az ilyen jelöltek aránya a választásokon meglehetősen alacsony volt. A helyzet azonban 2014-ben drasztikusan megváltozhat annak tükrében, hogy a nemrég megalakult Együtt 2014 mozgalom aktívan próbál választási együttműködést létrehozni az ellenzéki pártok között.

A 15. § jelentősége

Az, hogy az ellenzék képes-e együttműködni, még a jövő zenéje, több mint egy év van hátra a választásokig. Azt, hogy egy ilyen együttműködés létrejöttének mennyire van realitása, ha létrejön, működőképes lesz-e, és ha igen, képes-e egyesíteni a résztvevők szavazótáborait, kik is lesznek a résztvevői, ez az elemzés nem vizsgálja. Az együttműködés lehetséges formáit azonban könnyen körvonalazhatjuk, a leglazábbtól a legszorosabb összefogásig. Egy ilyen együttműködés formálisan három módon valósulhatna meg. Elképzelhető – sőt, valószínűsíthető - az esetek keveredése, választókerületenként, illetve pártonként változhat a jelöltállítási együttműködés, de ez a 15. § hatása szempontjából irreleváns – hiszen az két párt és négy párt közös jelöltjére ugyanúgy vonatkozik. A lehetőségek a következők:

1. Minden szereplő külön országos listát állít, közös jelöltek nincsenek, de nem indítanak egymás ellen jelölteket.

Ez az együttműködés leglazább formája. A 15. § itt nem okoz problémát, hiszen nincsenek közös jelöltek. Az ilyen együttműködés problémája inkább az, hogy igen alacsony hatásfokkal számolhatunk. Ha a jelölt nélkül maradt szavazók inkább otthon maradnak, nem szavaznak át – és ez könnyebben előfordulhat, mint közös jelöltállítás esetén -, akkor teljesen hatástalan az összefogás.

2. A pártok közös jelölteket állítanak, de önálló országos listákat.

Ez a megoldás az előzőnél egy fokkal szorosabb összefogást igényel, de a közös jelöltek talán jobb esélyt jelenthetnek arra, hogy az ellenzék egyesítse a szavazóit a kormányoldal egyéni jelöltjeivel szemben (erre persze nincs semmiféle biztosíték). Azonban ebben az esetben a 15. § értelmében a közös jelölt után nem jár sem töredék- sem többletszavazat, és abban a fiktív helyzetben, ha minden egyes kerületben közös jelölteket állít az ellenzék, elképzelhető, hogy nem kap egyetlen töredék-, vagy többletszavazatot sem – akár nyer, akár veszít.

3. A pártok közös jelölteket és közös országos listát is állítanak.

Ennél szorosabb együttműködés nehezen képzelhető el a jelenlegi keretek között, de ez a szereplők önállóságának jelentős feladásával jár. Gyakorlatilag ez az egyetlen olyan forgatókönyv, amely esetén az ellenzéki együttműködés jelöltjei töredékszavazatokat szerezhetnének. Evidens, hogy egy ilyen szoros összefogást a legnehezebb tető alá hozni.

A három lehetséges forgatókönyv közül bármelyiket is alkalmazzák, úgy vélem a közös jelöltek indítása elengedhetetlen része lenne egy együttműködési stratégiának. Ha a közös jelöltek száma az eddigi szinten maradna, a 15. § csak apróbb eltéréseket eredményezne a rendszerben - bár így sem védhető a szabályozás furcsa logikája. Azonban ha létrejön az összefogás, ez az aprónak tűnő szabály komoly negatív hatásokkal járhat, már a tárgyalási fázist is kegyetlenül megneheszíti az ellenzék számára.

Elképzelhető  ugyanis egy olyan választókerület, ahol az a teljesen abszurd helyzet áll elő, hogy kizárólag a győztes visz tovább szavazatokat az országos listára, gyakorlatilag megszűnik a kompenzáció. Egy ilyen kerületben a választók egy részének a szavazata semmiféle hatással sincs az eredményre, míg a győztesre leadott voksok nem csak egy egyéni mandátumot eredményeznek, de erősítik a jelölt pártjának országos listáját is. A 15. § valóban a megosztott ellenzék helyzetét tovább nehezítő elem, azonban nem csak a helyzet pártpolitikai vetülete problémás, de indokolatlanul zár ki szavazatokat az országos listáról, végeredményképpen a választók vesztesre leadott voksait - és ezzel döntésüket is - elértékteleníti. Az új választási rendszerről készült elemzések tapasztalataim szerint még nem sok figyelmet szenteltek ennek a kérdésnek, pedig adott helyzetben komolyan sértheti a rendszer arányosságát.

komment

Címkék: magyarország jelöltállítás listaállítás választás2014 új választási rendszer ellenzéki együttműködés

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.