Voksblog

Verítékezve ébredsz fel az éjszaka közepén, mert nem tudod, hogyan választanak Angolában? Kinevetnek a barátaid, mert nem tudod, mennyire arányos Tuvalu választási rendszere? Itt mindenre választ kapsz.

A Szerzőről

A blog szerzője okleveles választáspolitológus. Különleges erejét a legenda szerint onnan nyerte, hogy gyermekkorában beleesett a szavazóurnába. Írj neki: voksblog@gmail.com

Közösség

Választási naptár

Mandátumbecslő módszertan

2013.05.28. 13:22 Stumpfpb

A választási rendszer, a korábbi választási eredmények, és a jelenleg mért pártpreferenciák alapján felállítható egy olyan modell, mely képes a rendelkezésre álló adatok alapján megbecsülni egy „most vasárnapi” választás esetén kialakuló mandátumarányokat. Ez a modell mostantól minden hónapban frissülni fog – itt a voksblogon - az aktuális közvélemény kutatási eredményeknek megfelelően. A legfrissebb számítást itt olvashatja.

Megint egy modell?

Korábban már készült Magyarországon a nyilvánosság számára is elérhető mandátumbecslő választási modell a Republikon Intézet által. A módszertan jelentős részben megegyezik a Republikon számításaival, sőt épít az azt megalapozó elemzői feltevésekre is, azonban a saját verzió megalkotásával lehetőség nyílik „benézni a gépházba”, közelebbről megfigyelni a rendszer működését. A modell által kalkulált végeleges eredmények mellett a következő bejegyzésekben részletesen bemutatásra kerülnek majd, az új választási szisztéma elemeinek ún. mechanikus hatásai, és a választási stratégiákra potenciálisan gyakorolt hatásuk-

Módszertan

  • A pártok szavazatarányait és a választói aktivitás mértékét négy kutatóintézet, a Medián, az Ipsos, a Tárki és a Századvég havi pártpreferencia méréseinek átlaga adja.
  • A 106 egyéni kerületi mandátumot a modell települési szintű adatokból kalkulálja, azon települések, amelyek több egyéni kerülethez tartoznak (Budapest, Miskolc, Szeged, Pécs, Debrecen, Nyíregyháza, Kecskemét, Győr, Székesfehérvár) szavazóköri szintű adatok alapján lettek felosztva.
  • A modell a 2002-es, 2006-os és 2010-es eredményekkel besúlyozza a pártok településenkénti szavazatszámait. Az Együtt 2014 és a Demokratikus Koalíció esetében a területi súlyok az MSZP-SZDSZ területi súlyozását követik, vagyis ott erősek ahol a baloldal hagyományosan erős és ott gyengék ahol a baloldal hagyományosan kevesebb szavazóval rendelkezik.
  • A határon túli szavazatok a HVG kutatása alapján kerülnek kiszámításra. Optimista becsléssel 250 000 határon túli szavazóval számolva.
  • Az ellenzéki összefogás modellezése a Republikon által is megfogalmazott elemzői feltevést követi: „az MSZP szavazói szinte 100 százalékban felsorakoznának egy ilyen jelölt mellett, a DK-szavazók mintegy kétharmada, míg az LMP szavazók fele voksolna egy közös jelöltre.” A modellben az Együtt 2014 szavazói szintén 100 százalékban támogatnának közös jelölteket illetve közös listát. Ennek oka, hogy az E2014 kimondottan az ellenzéki összefogás létrehozását tűzte ki céljául megalakulásakor, így valószínűsíthető, hogy a szavazótábora is elfogad egy ilyen helyzetet.  
  • Tekintettel az igen megengedő új jelöltállítási szabályokra, a modellben szereplő minden párt (FIDESZ-KDNP, MSZP, LMP, JOBBIK, E2014, DK) képes minden kerületben jelöltet állítani.
  • A modellezett összefogás természetesen nem reális. Egyértelműnek tűnik például, hogy az LMP nem kíván része lenni az ellenézki együttműködésnek, és kétséges az is, hogy közös lista-közös jelöltek kombinációval indulnának a résztvevők. Ez azonban a modell szempontjából irreleváns, ugyanis az összefogással számtott eredmények a következőt mutatják: Ha ilyen és ilyen arányban egy ellenzéki összefogás képes egyesíteni a szavazótáborait, akkor ilyen lenne az eredmény

Pontosság

A pontatlanság a modellek inherens attribútuma, ezért nevezzük őket modelleknek. Egyrészt egyik sem lehet pontosabb, mint a közvélemény kutatási eredmények – hiszen ezek alapján számol-, másrészt egyik sem képes tökéletesen leképezni a szavazók majdani viselkedését. Egy teljes ellenzéki összefogás esetén semmi biztosíték nincs arra, hogy az átszavazásokkal kapcsolatos elemzői feltevés a gyakorlatban is megállná a helyét. Az összefogás ilyen formájában jelenleg nem is valószínű, a modellben azért jelenik meg mégis, mert a cél nem az eredmények „jóslása”, hanem a pártok stratégiai lehetőségeinek feltárása és a választási szisztéma működésének részletesebb megismerése.

komment