Áprilisban a Szembesítés blog megjelentetett egy infografikát, amely az új választási szabályozás visszaélésgyanús elemeit gyűjtötte össze. Válaszként Dr. Tény készített egy illusztrált cáfolatot, mely szerint a szembesítés állításai tévesek. Igazak az infografikák állításai? Ha igen, miért nem? A Voksblog elmondja.
(Az infografikák elkészítése mellett mindkét oldal részletesen kifejtette érveit, ezek a fenti linkeken elérhetőek, érdemes összevetni őket az alábbi írással)
1. A névjegyzék titkossága
Szembesítés:
Dr. Tény:
Voksblog:
A levélben szavazók névjegyzékének titkossága azzal indokolható, hogy csak így védhetőek meg a külhoni magyarok attól, hogy kettős állampolgárságuk miatt atrocitások érjék őket (pl. Szlovákiában, vagy Ukrajnában). A választások tisztaságát azonban kizárólag a magas fokú, minél szélesebb körű transzparencia garantálhatja. A szembesítés feltételezése, miszerint itt egyértelműen a választások elcsalásának lehetőségét próbálja megteremteni a kormánykoalíció, erősen túlzó. Az azonban tény, hogy a jelenlegi szabályozás nem biztosítja a megfelelő fokú átláthatóságot. Dr. Tény azon érve, miszerint az Nemzeti Választási Bizottság tagjai ellenőrizhetik a leadott szavazatok érvényességét, nem helytálló. Az eljárási törvény 288. § alapján a levélben leadott szavazatok érvényességét a Nemzeti Választási Iroda végzi. A Nemzeti Választási Bizottság tagjai (itt vannak pártdelegáltak) a levélben szavazók névjegyzékébe betekinthetnek, de arról feljegyzést, másolatot nem készíthetnek. Az NVB tagok a szavazatok számlálást felügyelik, az érvényességi ellenőrzésben nem vesznek részt, pedig ebben a szakaszban kerülnek kiszűrésre azok a szavazatok, amelyektől a Szembesítés blog tart. Dr. Tény tehát téved – a Voksblog arra gyanakszik, talán az NVB-t keveri az NVI-vel, az egyikben vannak, a másikban nincsenek pártdelegáltak. Öt szervezet közösen készített egy javaslatcsomagot, amely többek között orvosolná a fenti problémát, ezt itt olvashatják.
2. A kampány
Szembesítés:
Dr. Tény:
Voksblog:
Valóban az új kampányszabályozás legfurcsább eleméről van szó, melyet nem igazán lehet érvekkel megindokolni. A kormánykoalíció továbbra is adós annak a magyarázatával, mi értelme van kizárni a kereskedelmi televíziókból az országos listás pártok hirdetéseit úgy, hogy ezzel párhuzamosan a helyi jelentőségű politikai erőknek és a független jelölteknek biztosít ingyenes reklámfelületet ezeken az országos csatornákon. A Szembesítés gyanúja, miszerint így a Fideszhez közel álló civil szervezetek jutnak reklámidőhöz egy elképzelhető forgatókönyv, de ne felejtsük el, hogy az ellenzéki pártok is élhetnek ezzel a lehetőséggel, ezt senki sem korlátozza. Mindenesetre, ha így lesz, rettenetes reklámblokkoknak nézünk elébe, tele újonnan alakult civili szervezetek és pártok korteskedésével valamelyik országos erő mellett - vagy ellen. Dr. Tény ebben az esetben azzal érvel, az egyenlő feltételek teremtik meg az esélyegyenlőséget ebben a helyzetben ezért a szabályozás jó. Ez azonban egy logikai bukfenc, ugyanis az esélyegyenlőség az, ha minden párt azonos feltételekkel indul a potenciális táborának elérésében. A jelenlegi szabályozás mellett azonban az a párt, amelynek a potenciális szavazói nagyobb része nem néz köztévét, hátránnyal indul. Természetesen, eltérő anyagi lehetőségeik miatt a pártok soha sem egyenlő esélyekkel indulnak, de az ilyen jellegű korlátozás mit sem változtat ezen, legfeljebb ront a helyzeten.
3. Kerülethatárok és gerrymandering
Szembesítés:
Dr. Tény:
Voksblog:
Ebben a témában készült már elemzés a blogon. Aki úgy gondolja, az új kerülethatárok nem kedvezőbbek a Fidesz számára, az olvassa el itt! Igyekeztem számokkal alátámasztani, hogy a kormánykoalíció nagyon is jól jár az új EVK határokkal. Dr. Tény a számok tükrében tehát szerintem egyértelműen téved. Igaza van azonban abban, hogy a kerülethatárok módosításának valóban van időbeli korlátja: Nem lehet a határokat módosítani az országgyűlési képviselők választását megelőző év első napja, és a választások napja közötti időszakban. Ez alól kivételt képez 2013, amikor is a kerülettérkép módosítható június 30-ig. Dr. Tény állítása ebben az esetben tehát helytálló. Az indoklással persze vannak problémák, itt azonban Dr. Tény gyakorlatilag szó szerint a kormányoldal indoklását idézi. E szerint a kitolt határidőre az utcanevek és közigazgatási határok módosulása miatt van szükség. A Vjt. azonban rendelkezik az ilyen esetekről, a 4. § kimondja, hogy az utca és helyiségnév változások a kerülethatárokat nem érintik, a közigazgatási határok változása esetén pedig az országgyűlés egyidejűleg gondoskodik a kerülethatárok korrekciójáról. A határidő egyszeri lerövidítésének kizárólagos oka nyilvánvalóan az, hogy a később elfogadott eljárási törvény kerülethatár módosításokat is tartalmazott.
Verdikt
Mind a Szembesítés, mind Dr. Tény több téves információt és félreértést közölt, amelyeket legjobb tudásom szerint igyekeztem tisztázni. Úgy vélem ez sikerült, ha azonban valaki nem ért egyet a fenti állításokkal, esetleg kérdése van a poszttal, vagy a választási rendszerrel kapcsolatban, örömmel várom az olvasói leveleket, e-mail cím a jobb felső oldaldobozban, írjanak nekem!
Egy záró megjegyzés: Szándékosan nem foglalkoztam olyan – az infografikákon megjelent – kérdésekkel, mint pl. a Simicska médiabirodalom szerepe a plakátok szabályozásában. Az ilyen kérdésekben legfeljebb találgatni lehet, de ez nekem nem tisztem. Egyébként mindhárom fent olvasható probléma több oldalas elemzést érdemelne, ez a rövid összeállítás csak azért készült, mert ezek az interneten terjedő, könnyen emészthető infografikák téves képet festenek az új választási rendszerről.